Mi már tettünk a magyar föld védelméért, és most üdvözöljük a Kisgazdák kezdeményezését
A rendszerváltás körüli években az volt tapasztalható, hogy a termőföld valódi értékét nem ismerő, az ahhoz való kötődéssel nem rendelkező honfitársaink „fillérekért” dobták oda a földtulajdonukat, vagy az annak megszerzését lehetővé tevő kárpótlási jegyeiket az első vevőnek. A termőföldről szóló törvény 1994-ben történt hatályba lépéséig a vevő lehetett gazdasági társaság, de akár külföldi magánszemély is. Például az évek óta visszajáró külföldi vadászkompániák, illetve a velük együttműködő magyar partnereik ritka, védett madarak élőhelyéül is szolgáló vizes élőhelyek tulajdonjogát próbálták megszerezni, abban bízva, hogy ott vadkacsa tenyészetet tudnak a jövőben létesíteni, üzemeltetni. Nyugat-európai farmerek gazdaságokat alapítottak, és úgy gondolták, hogy a nyugaton már létező szigorú környezet- és természetvédelmi előírásokkal szemben a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekre korábban jellemző paraméterekkel tudnak majd nálunk gazdálkodni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai felismerték, hogy a hazánk földterületeit érintő privatizáció hatalmas fenyegetést jelent európai szinten is kiemelkedő természeti értékeinkre. Ezért az egyesület támogatta a természetvédelmi oltalom alatt álló területek Magyar Állam tulajdonába, nemzeti parki vagyonkezelésbe kerülését, illetve segítette egy olyan közalapítványi hálózat létrejöttét, amely a helyi természetvédők bevonásával felkutatja a természeti értékekben gazdag területeket, és adományt gyűjt azok megvásárlására. Az adományok egy része külföldről érkezett. A szükséges pénzt olyan természetvédelmi szervezetek gyűjtötték össze magyar társszervezetüknek, amelyek hazájukban már megtapasztalták azt, hogy a természeti értékek hatékony védelme csak úgy oldható meg, ha azok területének tulajdonjoga természetvédelmi szervezetnél van. Ismerték azon befektetői körök mohóságát, akik - és sajnos magyar segítőik - akkor már hazájukban megvalósíthatatlanul nagy méretű birtokok kialakításán ügyködtek. A források másik része olyan hazai vállalkozásoktól, magánszemélyektől származott, akik tenni kívántak a természet védelméért. A létrejött közalapítványok külföldi pályázatokon, magyar kormányzati segítséggel, civil adományok segítségével, sőt a francia környezetvédelmi minisztérium támogatásával elnyert támogatásokból „berendezték” ezeket a területeket, állatállományt, istállókat, gépeket vásároltak és természetvédelmi célú, ma úgy neveznénk, hogy agrárkörnyezet-gazdálkodási programot valósítottak, valósítanak meg.
A közalapítványi hálózat részeként a Tiszatáj Közalapítványt 1995-ben alapította a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszadob Nagyközség Önkormányzatával közösen, amelynek polgármestere akkoriban a Tisza Szövetség alelnöke volt, és az alapítás során a Tisza menti települések egészét képviselte.
A spekulánsok nem nézték jó szemmel a közalapítvány tevékenységét, különös tekintettel arra a tényre, hogy a 90-es évek közepén jellemző 500 Ft/Ak árat az „felverte” 1- 2000 Ft/Ak értékű vásárlásaival. (Tette ezt azért, mert nem kívánt visszaélni az eladók tájékozatlanságával, kiszolgáltatottságával.) A konfliktust enyhítette, hogy míg mások a jó minőségű szántókat igyekeztek megszerezni, addig a közalapítvány a vizes élőhelyek, a használat hiányában becserjésedett ártéri és hegyi gyepek, őshonos fafajokból álló erdők, alacsony termőképességű, természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek közé ékelődött szántók megszerzésére koncentrált.
A megvásárolt közel 2000 hektárnyi terület jelentős része mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal terminológiája szerint „nem támogatható” terület. A támogatható terület felét a közalapítvány olyan helyi gazdálkodók számára adta bérbe, akik vállalták a természetvédelmi szempontok betartását, illetve őshonos állatok tartását. A másik felén egy agrár-környezetgazdálkodási mintagazdaságot, és látogató központot alapított, ahol saját maga, illetve a vagyonkezelésére alapított nonprofit vállalkozás gazdálkodik. A mintagazdaság célja a természetvédelmi kezelést szolgáló gazdálkodási módszerek kikísérletezése, megismertetése, elterjesztése és gazdálkodókkal történő megismertetése. A gazdálkodás hasznát a természetvédelmi tevékenység finanszírozásán kívül környezeti nevelésre fordítja, amelynek keretében vetélkedőket, táborokat szervez a gyermekek számára. Együttműködési megállapodása van több felsőoktatási intézménnyel, amelyek hallgatói terepgyakorlatok, üzemi gyakorlatok céljából keresik fel a mintagazdaságot, illetve a pedagógus hallgatók a környezeti nevelési programokban vesznek részt. A közalapítvány a Debreceni Egyetem GVK Agrár-környezetgazdálkodás Menedzsment kihelyezett tanszékeként segíti a hallgatók felkészítését a mezőgazdász szakma kihívásaira. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben megépített látogató központ rendszeresen otthont ad a régióban élő gazdák továbbképzését, szakmai fejlődését, tapasztalatcseréjét szolgáló rendezvényeknek.
Az EU-s agrártámogatások megszerzése iránti versengés a közalapítványt is utolérte. Egyesek megfogalmazták azon, minden alapot nélkülöző vádjaikat, hogy a földvásárlások finanszírozására kapott pénzek mögött valójában befektetők állnak, akik majd a földvásárlási moratórium 2014. évi lejárta után benyújtják a számlát, és kérik „jogos” tulajdonuk földkönyvi átvezetését. Addig is „lefölözik” az agrár-támogatások jelentős részét. Pedig ezen vádaknak éppen az ellenkezője igaz, és ezért mélyen sértik azon emberek önérzetét, akik rengeteg önzetlen munkát áldoztak a közalapítvány céljainak elérésére. A természetvédők mindig nagyon nagy figyelmet fordítanak a nemzeti kincseink megőrzésére, hagyományaink megőrzésére, amelyek közé a szülőföld védelme az elsők között tartozik! Ennek bizonyítéka, hogy a közalapítványt létesítő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Alapszabályában rögzítette, hogy a természetvédelmi célra vásárolt területek forgalomképtelenek, azaz nem értékesíthetők. Az egyesület által delegált kuratóriumi tagok ennek szellemében végzik munkájukat. Tisztes szándékunkat bizonyítandó üdvözöljük a kisgazdák termőföld védelmére indított akcióját. Ennek keretében felajánljuk együttműködési megállapodás kötését a Kisgazda Polgári Egyesülettel. Emellett egy olyan szerződés kötését a kisgazdák képviseletében eljáró KPE-el, hogy, a jövőben a természetvédelmi szempontú hasznosításra bérbe adni kívánt területeink esetében a KPE helyi szervezetének véleményét kikérve választjuk ki annak jövőbeni használóját!
Közalapítványi tulajdonban lévő területet külföldi magánszemély, vagy külföldi befolyás alatt álló gazdasági társaság számára hasznosításba nem adunk!
Dr. Legány András
a Kuratórium elnöke
2012.05.04.